Felelevenedett...felelevenedett néhány kopott,megsárgult,mélyen tudatomba zárt múltbéli kép.Arcomon mosoly görbül,halovány,elmélázó mosoly.Keresve sem találtam volna jobb pillanatot az emlékképek újraélésére.S mik e titkos emlékek? Bár semmi titok nincsen bennük.Oly elragadó momentumok életemben,melyekre korom előre haladtával is felüdülés visszagondolni. Vonatoztunk...ott volt az öcsém,nevettünk,néztük a tájat.Sok átszállás,feledhetetlen gyomorgörcsök,vajon jó vonaton ülünk e és eljutunk e a célunkhoz.Mikor megérkeztünk épp hogy lepattantam a járműről rohantak felénk rég nem látott barátaim.Séta még a városban majd irány a határátkelőhely. Zuhogó eső,sikertelen stoppolás,de a határátlépés megtörtént.Majd újabb város irányába próbáltunk autót fogni,ami az eső elálltával persze sikerült is. Bőrig ázva és fáradtan érkeztünk meg a célba,de végre ott voltunk. Hihetetlen másfél hét következett,csupa szép emléket hagyva bennünk. Olyan felemelő visszapörgetni az időt és a képsorokat,mintha csak a múlt nyáron történt volna.Hiányzik néha az akkori "minden mindegy" felfogás,a vakmerőség és az a mentalitás,mivel akkoriban rendelkeztem.Hová tűnt az akkori énem?Talán bennem van még csak felszínre kellene csalni,bár lehet,hogy felesleges a múltat bolygatni,hiszen akkor megéltem mindent,amit egy tinédzser kívánhat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése